Az étrend-kiegészítők és vitaminok piaca globálisan rohamosan bővül: 2021-ben világszinten mintegy 137,5 milliárd dollárt tett ki, és 2028-ra már ~239,4 milliárdra nő várhatóan. Az emberek többnyire olyan termékeket vásárolnak nagy mennyiségben, amelyek a leggyakoribb hiányállapotokat pótolják vagy leggyakoribb egészségügyi célokat szolgálják. Magyarországon a Nébih 2021-es felmérése szerint a vásárlók 95%-a szed vitaminokat, multivitaminokat és ásványi anyagokat – ezzel ez az abszolút legelterjedtebb kategória. Ezt követik (arányosan) az immunerősítő, egészségvédő készítmények (például Omega‑3,‑6 zsírsavak) 51%-kal, a gyógynövény-kivonatok illetve ízület- és csontvédő formulák kb. 40%-kal, míg a nyugtató/stresszcsökkentő szerek körülbelül 14%-ban jelennek meg a magyar felhasználóknál.
Európai szinten (Ipsos 2022-es felmérés, 14 EU-országban) szinte minden megkérdezett európai fogyasztó használt étrend-kiegészítőt az elmúlt évben (93% szerint). A leggyakoribb készítmények itt is a vitaminok: a válaszadók legnagyobb arányban D-vitamint, C-vitamint és magnéziumot fogyasztottak az elmúlt 12 hónapban. Ez jól mutatja, hogy az általános egészség és immunvédelem kulcsfontosságú indok, hiszen a megkérdezettek többsége (több mint 50%) általános egészségi állapotuk megőrzése, illetve mintegy felük (közel 50%) az immunrendszer támogatása érdekében szedett kiegészítőket. A vitaminok és ásványi anyagok dominanciáját nemzetközi adatok is igazolják: például a Council for Responsible Nutrition amerikai kutatása szerint az amerikaiak körében (ezek a számok részben EU-re is érvényesek) a legnépszerűbb készítmények közé tartoznak a multivitaminok, valamint a D- és C-vitamin, kalcium és különböző B-vitaminok (B12, B-komplex).
Az USA-ban a Council for Responsible Nutrition (CRN) felmérése szerint a leggyakoribb étrend-kiegészítők a multivitamin-minerál komplexek, D- és C-vitamin, kalcium, B12-vitamin, B-komplex, omega-3 zsírsavak, magnézium, vas és E-vitamin. Emellett generációs különbségek is megfigyelhetők: a YouGov 2025-ös adatai alapján a fiatalabbak (Z generáció, millenniumiak) nagyobb arányban vásárolnak fehérje- és aminosav-kiegészítőket (például edzéshez), míg az idősebbek (Baby boomerek) főként vitaminokat és ásványi anyagokat részesítik előnyben (pl. 64%-uk vett valamilyen vitamint az elmúlt félévben, szemben a Z generáció 48%-ával). Ugyanakkor minden korosztályban a vitaminok állnak a lista élén: az USA-ban egy 2024-es felmérés szerint minden generációban a legnagyobb arányban vitaminokat vásárolnak a fogyasztók. Összefoglalva tehát: Magyarországon és Európában is a multivitaminok, D- és C-vitaminok, ásványi anyagok és immunerősítők (például omega‑3) vezetik a listát, míg az USA-ban emellett kiemelten népszerű még a proteinek/amino-savak (fiatalok körében) és a különféle „specifikus céllal” kifejlesztett szerek.
Átlagos kiadások étrend-kiegészítőkre
Magyarországon a Nébih felmérése szerint a háztartások jelentős része havonta 5–15 ezer forintot költ étrend-kiegészítőkre. A válaszadók 26%-a kevesebb mint 5000 Ft-ot költ, 56%-uk 5000–15 000 Ft között, 13%-uk 15–30 000 Ft között, és 5% még ennél is többet. Ha ezeket a kategóriákat súlyozzuk, a tipikus havi kiadás megközelítőleg 10–11 ezer forint körül van (ez mai árfolyamon kb. 25–30 USD/hó). A magyar adatok azt mutatják, hogy a legtöbben közepes összegben (5–15 ezer Ft) vásárolnak rendszeresen. Érdemes megemlíteni, hogy a Nébih felmérés válaszadói inkább a 40–59 év közötti, képzettebb nők közül kerültek ki, akik gyakrabban költenek egészségük megőrzésére.
Az Európai Unióban nincs könnyen elérhető, minden országra kiterjedő személyes kiadási átlag, de a piaci adatokból becsülhető. A Fortune Business Insights 2025-ös elemzése szerint az uniós étrend-kiegészítő-piac 2024-ben 26,60 milliárd USD értékű volt, és gyors növekedés várható (2025-re már ~28,7 Mrd USD). Ha a felnőtt lakosság számához viszonyítjuk, ez azt jelenti, hogy évente több száz eurót költ átlagosan minden vásárló – bár természetesen a tényleges kiadások nagyok között ingadoznak. Az európai piacon a vitaminok adják a legnagyobb részarányt, amit a fogyasztók általános egészségmegőrzési törekvései és az immunerősítés iránti igény hajtanak.
Az USA-ban szintén nagy összeg jön össze: az amerikaiak évente összesen ~30,2 milliárd dollárt költenek étrend-kiegészítőkre. A 59 millió amerikai kiegészítőhasználó adatai alapján átlagosan 500 dollár/fő/év költés adódik – ez havi szinten kb. 42 USD-t jelent. Más adatok szerint egy-egy vásárlás alkalmával kb. 96,50 dollárt költenek átlagosan, de ez nyilván eltérhet a vásárlás gyakoriságától és a vásárolt termékek árától. Összefoglalva: az USA-ban a jellemző felhasználó évente 400–500 dollár között költ kiegészítőkre, ami magasabb összeget jelent, mint a magyar vagy átlag európai adat.
Felhasználás és fel nem használt készletek aránya
A felvásárolt étrend-kiegészítők felhasználási arányára vonatkozó közvetlen statisztikák szűkösek, de egyes felmérések utalnak a rendszeres használat arányára. A magyar Nébih-kutatás szerint például a válaszadók 85%-a naponta rendszeresen szedi étrend-kiegészítőjét. Ez azt jelenti, hogy a többség folyamatosan fogyasztja a megvásárolt termékeket. Ugyanakkor vannak, akik csak alkalmanként, kúraszerűen vagy esetileg használják: 6% csak havonta néhányszor, a maradék 9% pedig 2–3 havonta vagy néhány alkalommal szedi. Az EU felmérés adatai szerint a különböző készítmények között eltérőek ezek az arányok: míg az olyan táplálékkiegészítők többségét, mint az omega-3 zsírsavak, rostok, D-vitamin vagy folsav, több mint fele (50–63%) rendszeresen, napi jelleggel fogyasztja, addig másokat (például probiotikumokat, vastartalmú készítményeket, egyes enzimeket) gyakrabban alkalmaznak időszakosan vagy szezonálisan. A vitamin C például a Covid-időszakban elsősorban szezonálisan (megfázás, influenza szezon) vált népszerűvé. A YouGov szerint az amerikai fogyasztók egy része is „kihagyja” a rendszeres vásárlást: a Z-generáció 31%-a és a baby boomer nemzedék 24%-a például azt jelezte, hogy az elmúlt fél évben egyáltalán nem vásárolt kiegészítőket.
Összességében tehát a legtöbben a vásárolt étrend-kiegészítőket ténylegesen is használják – egyfelől mert naponta szedik (és így hamar elfogy), másfelől mert tudatosan választanak többféle terméket maguknak (átlagosan 2–3 féle készítményt), amit kitartóbban fogyasztanak. Ugyanakkor az is látszik, hogy néhány termék – például az olykor csak szezonálisan fontos vitaminok vagy az impulzív vásárlásokkal szerzett újdonságok – előfordulhat, hogy nem teljes egészében kerülnek felhasználásra, hanem csak részben vagy átmenetileg használják őket. Konkrétan hány százalék „marad benne a csomagban” egy terméknek, arra azonban nincsenek nyilvános, széleskörű adatok; de az ismert, hogy egyes vásárlók többet vesznek felvételezési igényüknél, és csak alkalmanként fordul elő, hogy valaki otthagy egy félcsomag tablettát.
A termékek rendszeres vásárlásának időtartama
A felmérésekből kiderül, hogy a kiegészítőket általában hosszabb távon, rendszeresen szedik a fogyasztók. Magyarországon az adatok szerint 85%-ban napi rendszerességgel (vagyis folyamatos vásárlással) használják őket. Az EU-felmérés is arra mutat rá, hogy bizonyos termékeket a használók legalább fele hosszú távon, rendszeresen alkalmaz: az omega‑3 zsírsavakat például a felhasználók 63%-a, a D-vitamint 54%-a szedi naponta. Ezekből arra következtethetünk, hogy e termékekből folyamatos utánpótlást igényelnek – a legtöbb kiegészítő csomagolása pedig heti vagy havi adagolást tesz lehetővé. Más készítmények inkább időszakos használatot mutatnak: például a C-vitamint sokan csak betegségek idején, illetve télen alkalmazzák, és így csak néhány hónapra vásárolnak belőle. Általánosságban elmondható, hogy a többség éves ciklusokban gondolkodik: a hideg hónapokra nagyobb tételben intéz vitamin- vagy immunerősítő vásárlásokat, míg más szerekből – mint a gyulladáscsökkentők vagy a bélflóra támogatói – csak akkor szán pénzt, ha éppen szükségét érzi (például antibiotikum-kúra után probiotikumot vesz). A Nébih felmérés szerint 6%-uk havonta, a maradék pedig alkalmanként vagy kúraszerűen vásárol kiegészítőket, ami arra utal, hogy ezek a vásárlások nem mindig követnek minden hónapot, hanem egy részük csak átmeneti megnövekedést tükröz.
Vásárlási motivációk (trigger pontok)
A vásárlási motivációk meglehetősen sokrétűek, de a felmérések szerint az egészség és a megelőzés a legfőbb indokok. A Council for Responsible Nutrition adatai szerint a fogyasztók leggyakoribb indítékai az immunrendszer erősítése és az általános egészségügyi állapot fenntartása: a megkérdezettek 36%-a említette az immunerősítést, 44%-a az általános jó közérzetet, mint szedésének okát. Ehhez kapcsolódóan az európai Ipsos-felmérés szerint az átlagfogyasztó több mint fele kifejezetten az egészsége megőrzése céljából fogyaszt táplálékkiegészítőt, és közel ennyien teszik azt az immunrendszerük támogatására.
Mindezekhez további mozgatórugók társulnak. A leggyakoribb egészségügyi félelmek közé tartozik a vitaminhiány (pl. vashiány miatti fáradtság, D-vitamin-hiány okozta csontritkulásveszély) és a megfázásos/megbetegedéses időszakok elleni védelem. Ilyenkor például megugrik a C- és D-vitamin, valamint a cink és echinacea iránti kereslet. A gyakorlati okok közé sorolhatók a fáradtság, energiaszint-csökkenés (innen a B-vitaminok népszerűsége), valamint a szépészeti szempontok – sokan vásárolnak például hajszépítő biotint vagy kollagénkészítményt a bőr, haj, köröm egészségéért. A sportteljesítmény igénye is jelentős: az aktív edzést végzők körében népszerűek az izomtömeg-növelő és regeneráló formulák (pl. fehérjeporok, kreatin, BCAA aminosavak). A gyermekvállalás előtti és utáni időszak (terhesség, szoptatás) miatt az orvosok gyakran javasolnak folsavat és egyéb prenatális vitaminokat – ez is sok nő fő vásárlási indoka lehet. A gyógyszerész vagy orvos ajánlása is komoly ösztönző erő: az Ipsos által megkérdezett európaiak több mint kétharmada jelölte meg, hogy a kezelőorvos vagy gyógyszerész véleménye szerint tájékozódik a kiegészítőkről, és a még nem szedők 46%-a mondta, hogy egy orvosi ajánlás meggyőzné őket a vásárlásról. Utóbbi jól mutatja, hogy az orvosi hitelesség kulcsfontosságú vásárlási trigger. Emellett a megbízható származási hely (hazai gyártó vagy forgalmazó jelzése), termékleírások és jó online értékelések is befolyásolják a döntést – a magyar válaszadók például 80%-ban ellenőrzik az eladó adatait vásárlás előtt.
A szezonális hatások különösen az immunvédő és D-vitamin-készítményeknél érvényesülnek: ősszel/télen és járványidőben megugrik az Omega-3, Echinacea, C- és D-vitamin kereslete. A járvány idején például világszerte megnövekedett a C- és D-vitamin, valamint a cink fogyasztása a fertőzés kockázatának csökkentése érdekében. Összességében az indokok tehát a megelőzés, a speciális egészségügyi célok (immunitás, csont/ízület, szív, energia), a szakember-ajánlás és az élethelyzeti szükségletek köré csoportosulnak.
Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb termékkategóriákat és azokat a tipikus „triggerek”-et, amelyek vásárlásukat indukálják:
| Termékkategória | Tipikus trigger (vásárlási indíték) |
|---|---|
| Multivitamin/Általános vitamin | – Általános egészségmegőrzés, vitaminhiány pótlása (időseknek, diétázóknak) – Orvosi/védőnői javaslat (terhesség, időskor, krónikus betegség esetén) – Évszakváltás, téli immunerősítés |
| D-vitamin | – Csont- és izomrendszeri egészség (csonttörésmegelőzés) – gyakran orvos javasolja<BR>- Téli hónapok alacsony napfény (<abbr title=”A vírusok elleni védekezés erősítése”>immunvédelem</abbr>) – Idős kor (napfény elkerülés miatt könnyen hiány alakul ki) |
| C-vitamin | – Megfázásos/flu szezonban „vérhígítás” és immunerősítés céljából<BR>- Szedése könnyen „szokássá” válik a téli hónapokra (nincs mellékhatása miatt széles körben alkalmazzák) – Sportolóknál oxidatív stressz csökkentése edzés után |
| Omega-3 (halolaj, algalolaj) | – Szív- és érrendszeri egészség (orvosi ajánlás magas koleszterinszint vagy infarktus után) – Gyulladáscsökkentés (izomfájdalmak, ízületi gondok esetén) – Terhesség, szoptatás (agyi fejlődés támogatása babánál) – Időseknek szem- és agyvédelem céljából |
| Kalcium/Magnézium | – Csontritkulás-prevenció (idősek, menopauza előtti nők) – Izomgörcsök, stresszoldás (magnézium) – gyakori ok az izomláz enyhítése edzés után – D-vitamin kiegészítésével együtt nőgyógyászati ajánlás (“csontvédő duó”) |
| Probiotikum/Emésztéstámogatók | – Antibiotikum-kúra után (bélflóra helyreállítása) – Emésztőrendszeri panaszok: puffadás, IBS, reflux enyhítése miatt – Általános bélflóra egészség (stresszes életmód) |
| Fehérjepor, aminosavak | – Izomtömeg-növelés és regeneráció edzéshez (főleg fiatal sportolók, testépítők körében) – Súlycsökkentő diétákhoz (étkezéshelyettesítés, jóllakottság) – Gyors energia-utánpótlás (főleg magas intenzitású sportnál) |
| Folsav, B12-vitamin | – Terhesség előtti és alatti vitaminpótlás (folsav – vetélés megelőzése, magzati fejlődés) – Vegán/vegetáriánus étrend (B12-hiány pótlása) – gyakran háziorvosi javaslat alapján – Fáradtság, vérszegénység esetén (vas-kombinációval együtt) |
| Cink, Echinacea (herbák) | – Megfázásmegelőzés, immunitás erősítése (gyógynövény-szezonban és járványidőben) – Torok- és légúti panaszok esetén (gyógynövénykészítményként) |
| Szépség- és anti-aging kiegészítők (biotin, kollagén) | – Bőr-, haj-, körömápolás, valamint öregedésgátlás (esztétikai okok) – Gyakori influencer/trend hatás: új termékek kipróbálása |
(Megjegyzés: A fenti táblázatban a fő termékkategóriák és legjellemzőbb vásárlási motivációk szerepelnek. Egy-egy termékcsoporton belül természetesen többféle „trigger” is létezhet a fogyasztó egyéni szükségleteitől függően.)
Korcsoportonkénti különbségek
A vásárlási szokások nem korosztály-semlegesek. Az USA-ban ismertetett YouGov-adatok alapján az idősebbek nagyobb arányban élnek a vitaminok és ásványi anyagok rendszeres használatával, míg a fiatalabbak inkább olyan célzott kiegészítőket választanak, mint a fehérje vagy egyes természetes készítmények. Például a 2025-ös felmérés szerint a Z generációs amerikaiak 24%-a vásárol fehérje- és aminosav-kiegészítőket, míg ez az arány Baby Boomer korban alig 13%. Ezzel szemben a vitaminok népszerűsége életkorral növekszik: Vitamint a Z generáció 48%-a vett az elmúlt hónapokban, míg a Baby Boomerek 64%-a. Európai adat szerint a 25–44 évesek átlagosan a legtöbbféle étrend-kiegészítőt szedik (kb. 2,7 féle terméket évente), majd 45–64 évesek következnek (2,4 féle). A legfiatalabb (18–24) és a 65+ korosztály ebben az értékben valamivel elmarad (2,1–2,3 termék). Magyarországon konkrét korosztályokra lebontott statisztika nem áll rendelkezésre, de a Nébih-kérdőív kitöltőinek többsége (70%) a 40–59 évesek köréből került ki, ami arra utal, hogy ebben az életkorban különösen aktívak a kiegészítővásárlók. Összességében elmondható, hogy a középkorú felnőttek (25–59 év között) a legintenzívebb kiegészítőfogyasztók, míg a nagyon fiatalok és az idősek inkább az élethelyzetük által indokolt célkitűzésekre szűkítik a választékot (pl. fiatalok a sportra, idősek a krónikus betegségek megelőzésére fókuszálnak).
A vásárlási döntést befolyásoló tényezők (minta korcsoportos bontásban)
-
Fiatal felnőttek (18–30 év): Leginkább fitness- és szépségcentrikus kiegészítőket vásárolnak (fehérjepor, aminosavak, bőrvitaminok). A vásárlást gyakran influencerek, ismerősök javaslatai és online kutatás motiválja. A Z generáció ~30%-a jelzi, hogy az internet és közösségi média befolyásolja étrend-kiegészítő-választását.
-
Középkorúak (31–60 év): Ők a családi egészségről gondoskodnak, ezért multivitaminokat, immunerősítőket, kalciumot és D-vitamint vásárolnak. A döntésükhöz nagyban hozzájárulnak háziorvosok és gyógyszerészek ajánlásai. Emellett szülők körében fontos motiváció a gyermekek (például fejlődésben lévő gyerekek) egészsége, így családi kombinált készítményeket is vesznek.
-
Idősek (60+ év): Leginkább csonterősítő vitaminokra (D-vitamin, kalcium, magnézium) és általános multivitaminra van szükségük. Gyakori, hogy orvosuk írja fel ezeket krónikus betegségek (pl. csontritkulás, immungyengülés) miatt. A vásárlási döntést itt leginkább az orvosi tanács és a gyógyszerész véleménye befolyásolja; sokan csak megbízható gyógyszertárból vagy hivatalos webshopból vásárolnak.
Az élettartam, életmódbeli különbségek tehát jól leképeződnek a vásárlási szokásokban: amíg a fiatalok gyorsan adaptálják az új trendeket, az idősebb generáció stabilan a jól bevált, orvosilag is támogatott kiegészítőket keresi.
Magyarország – friss összkép
Használati gyakoriság és termékkategóriák. A Nébih 2020–2021-ben futó, 508 fős online felmérése szerint a válaszadók 85%-a napi rendszerességgel szed étrend-kiegészítőt; a legnagyobb arányban vitaminokat/multivitaminokat és ásványi anyagokat (95%), ezt követik az „egészségvédő/immunerősítő” termékek (pl. omega-3) 51%-kal; gyógynövény-kivonatok és ízület/csontvédelem kb. 40%. A kitöltők fele 2–3 különböző típust használ, további 29% 4–5 félét, 17% pedig 6+ kategóriát. Beszerzés: 66% gyógyszertár, 55% webshop; a választásnál sokan a gyártó/forgalmazó információjára hagyatkoznak, és kb. 40% veszi figyelembe orvos/szakorvos/gyógyszerész tanácsát. portal.nebih.gov.hu
Költés. Ugyanezen Nébih-felmérés szerint a havi kiadás megoszlása: 26% 5 000 Ft alatt; 56% 5–15 ezer Ft; 13% 15–30 ezer Ft; 5% 30 ezer Ft felett. Ez hozzávetőleg 5–15 ezer Ft medián sávot sejtet havi szinten a rendszeres fogyasztók körében. Egy másik magyar kérdőíves forrás (Patika Egészségpénztár) a vitaminokra jellemző havi keretet is 5 000–10 000 Ft körül jelzi a válaszadóknál. portal.nebih.gov.hu+1
Családok és gyerekek. A gyermeket nevelők 72,9%-a nyilatkozott úgy, hogy a gyermeknek is ad étrend-kiegészítőt. portal.nebih.gov.hu
Megjegyzés a minta korlátairól. A Nébih felmérésben 70% nő, a többség 40–59 éves, és a főváros felülreprezentált — az eredmények így a „rendszeres és aktív vásárlói” véleményt erősebben tükrözhetik, mint a teljes népességét. portal.nebih.gov.hu
Európai Unió – használat, motivációk és gyakoriság
Használati arány. A Food Supplements Europe megbízásából készült, 14 tagállamra kiterjedő, 13 249 fős Ipsos-felmérés szerint az európai felnőttek 88%-a használt már életében étrend-kiegészítőt; ezen csoport 93%-a az elmúlt 12 hónapban is szedett valamit. A leggyakrabban az alábbi kategóriák szerepeltek az elmúlt 12 hónapban: D-vitamin (46%), C-vitamin (36%), magnézium (33%), multi (29%), omega-3/halolaj (19%), B-komplex (17%), vas (14%), kalcium (14%); cink (13%), probiotikum (12%). foodsupplementseurope.org
Rendszeres vs. alkalmi/seasonális használat. Legalább fele-fele arányban „rendszeresen” szedik: omega-3 (63%), rost (56%), D-vitamin (54%), kalcium (51%), magnézium (50%), folsav (50%). Más termékek (pl. probiotikumok, vas) gyakrabban alkalmi/seasonális. foodsupplementseurope.org
Fő motivációk. Az elmúlt 12 hónapban szedők 52%-a „általános egészségmegőrzésért”, 45% az immunrendszer fenntartásáért szedett kiegészítőt; további okok: energia (29%), bőr-/haj-/köröm (17%), bél-/emésztés (17%), szív-/vérnyomás (14%). foodsupplementseurope.org
USA – részletes bontás (korcsoportok, típusok, költés)
Használati arány és életkor. A CDC/NCHS 2017–2018-as adatai szerint az amerikai felnőttek 57,6%-a szedett étrend-kiegészítőt az elmúlt 30 napban. A használat nő az életkorral; a 60+ csoportban a „4 vagy több” készítményt szedők aránya 24,9%. A három leggyakoribb termék minden korcsoportban: multivitamin-ásványi anyag, D-vitamin, omega-3; a 60+ korcsoportban kalcium is előkelő. CDC+1
Költés. A CRN (Council for Responsible Nutrition) 2024-es fogyasztói felmérése alapján a medián havi költés ~50 USD (2023: 48 USD → 2024: 50 USD); azon fogyasztók, akik egészségügyi szakembertől vásárolnak, ~100 USD medián kiadást jeleznek. crnusa.org+1
Mennyit használnak el vs. mennyi marad meg? — a legjobban elérhető bizonyítékok
Mit tudunk közvetlenül?
-
Az EU-s Ipsos riport használati mintázatot ad (rendszeres/alkalmi/szezonális), ami közvetetten jelzi, hol nagyobb az esély felhalmozódó, megmaradó termékre (pl. alkalmi/szezonális kategóriák). Például a probiotikumoknál a „rendszeres” csak 30%, „alkalmi” 61% — itt nagyobb a kockázata, hogy egy többhavi kiszerelés részben érintetlen marad. foodsupplementseurope.org
-
Az USA-adatok szerint sokan többféle készítményt párhuzamosan használnak (60+ korosztályban magas a 4+ termék), ami növelheti a „félbehagyott” dobozok kockázatát. CDC
Mi hiányzik? Kevés a kifejezetten „fel nem használt étrend-kiegészítők” arányát mérő, reprezentatív EU/HU/US kutatás. A gyógyszer-hulladék irodalma viszont jelzi: a háztartásokban gyakran maradnak meg (lejárnak) készítmények; pl. egy szaúd-arábiai mintában a „vitaminokból” 6% maradt felhasználatlan (ország- és kultúrafüggő, nem EU/US reprezentatív!). PMC
Indirekt jelzések az „el nem fogyásra”
-
Adherencia/időtáv: egy 12 529 fős, NHANES-alapú (USA) elemzés szerint ~40% több mint 5 éve szed legalább egy kiegészítőt, és ~67% mutatott magas adherenciát legalább egy készítménynél — ez arra utal, hogy a mag-termékek (pl. D-vitamin, multi, Mg, Ca) inkább elfogynak; a rendezetlenebb, célzottabb (alkalmi) termékeknél nagyobb a megmaradás esélye. PubMed
Óvatos becslés (szakmai következtetés a fenti mintázatok alapján):
-
„Mag” kategóriák (multi, D, Mg, Ca, omega-3): jellemzően >50% rendszeres használat EU-ban; így a fel nem használt hányad alacsonyabb lehet (pl. egy 1–3 hónapos csomag nagy eséllyel elfogy). foodsupplementseurope.org
-
„Alkalmi/szezonális” kategóriák (pl. probiotikumok, cink a megfázás-szezonban, vas „kúraszerűen”): nagyobb az „elakadó” dobozok valószínűsége, különösen, ha a tünet megszűnése után félbehagyják. foodsupplementseurope.org
Következmény vállalkozói/kereskedői szemmel: kisebb kiszerelés, rövidebb kúraidőre optimalizált csomagok, lejáratig hátralévő idő jól látható jelzése, és „használati emlékeztetők” (pl. e-mail/számláló) csökkenthetik a megmaradó mennyiséget.
Időtáv: meddig szedik a készítményeket?
-
USA (NHANES-elemzés): ~40% 5+ éve szed „valamilyen” étrend-kiegészítőt; ~67% magas adherencia legalább egy készítményre. Ez erős, tartós szokásra utal. PubMed
-
EU (Ipsos): a „rendszeres” használók aránya több alap-kategóriában 50% körüli vagy feletti (D, Mg, Ca, omega-3), ami hosszabb távú rutinra utal. foodsupplementseurope.org
-
Magyarország (Nébih): a napi rendszeresség (85%) a kitöltők körében tartós szedési mintát jelez; ugyanakkor a minta összetétele miatt országos átlagra csak óvatosan általánosítható. portal.nebih.gov.hu
Költés – összevetés HU/EU/USA
| Régió | Forgatókönyv / mérőszám | Legjobb elérhető szám |
|---|---|---|
| Magyarország | Havi háztartási kiadás eloszlása (önbevallás) | 26% <5 000 Ft; 56%: 5–15 ezer Ft; 13%: 15–30 ezer Ft; 5%: 30 ezer Ft+ (medián sáv kb. 5–15 ezer Ft). |
| EU | Per-capita konkrét költés: nincs egységes reprezentatív felmérés; piaci becslések a teljes forgalomra eltérnek (26–46 mrd USD 2024). → Per-capita csak durva becsléssel képezhető, módszertani különbségek miatt óvatosan kezelendő. | |
| USA | Medián havi kiadás a szedők körében | 48 USD (2023) → 50 USD (2024); egészségügyi szakembertől vásárlóknál medián ~100 USD/hó. |
Megjegyzés az EU-hoz: a piaci összforgalomra publikált becslések erősen szórnak (különböző definíciók/hatókörök), ezért a közvetlen lakossági per-capita számítás bizonytalan; ország- vagy csatorna-szintű (pl. gyógyszertár) részpiaci adatok stabilabb támpontot adnak.
Korosztályos vásárlói minták (általános kategóriákra)
USA (CDC/NCHS, 2017–2018, múlt 30 nap):
| Korcsoport | Bármilyen kiegészítő | Top kategóriák (részarány-példák) |
|---|---|---|
| 20–39 | ~42–43% nem szed; leggyakoribb: multi (24%), D (6,7%), omega-3 (5,4%), C-vitamin (5,2%) | Multi, D, omega-3; C mint 4. leggyakoribb. CDC |
| 40–59 | Használat nő; multi (29,8%), D (17,4%), omega-3 (12,5%), botanikumok (8,3%) | Multi, D, omega-3; növekvő „speciális” érdeklődés. CDC |
| 60+ | Használat a legmagasabb; multi (39,4%), D (36,9%), omega-3 (21,8%), kalcium (19,2%), B12 (12,4%) | Erős csont-/szív-tengely (Ca, omega-3), B12. CDC |
EU (Ipsos, 2022): a „rendszeres” használat több „alap-kategóriában” 50% körüli/feletti; az idősebbek jellemzően gyakrabban nézik a címkéket dózis/gyakoriság szempontból (65+: 88% „mindig/általában” ellenőrzi a dózist), ami tudatosabb használatra utal. foodsupplementseurope.org
Magyarország (Nébih minta): 40–59 évesek erősen jelen vannak; átlagosan 2–3 különböző típus használata a leggyakoribb; a gyermekes háztartások nagy arányban adnak kiegészítőt a gyerekeknek (72,9%). portal.nebih.gov.hu
Vásárlási triggerek és tipikus termékválasztás (általános kategóriák)
| Trigger | Tipikus cél | Gyakori általános kategóriák | Megjegyzés / evidenciák |
|---|---|---|---|
| Egészségügyi félelem / megelőzés | „Általános egészség”, „immunrendszer” | Multivitamin/ásványi anyag, D-vitamin, C-vitamin, cink | EU-ban a fő okok: „overall health” 52%, „immune” 45% az elmúlt 12 hónapban. foodsupplementseurope.org |
| Gyakorlati okok (energia, stressz, alvás, emésztés) | Energia, fókusz, emésztési komfort | Magnézium, B-komplex, rost, probiotikum/prebiotikum, gyógynövények (pl. valeriána, citromfű) | Probiotikumok gyakran alkalmi/seasonális; Mg fél-rendszeres/rendszeres 50%. foodsupplementseurope.org |
| Orvosi javaslat / laborhiány | D-hiány, vashiány, B12-hiány; csont-/kardiometabolikus prevenció | D-vitamin, vas, B12, kalcium+ D, omega-3 | USA-ban az idősek körében D, Ca, B12 kiemelt; EU-ban Ca, D, omega-3 inkább rendszeres. CDC+1 |
| Szezonális hatás | Ősz–tél immun, tavaszi „újrakezdés”, iskolakezdés | C-vitamin, cink, D-vitamin, probiotikum | EU adatok: több kiegészítőnél magas az „alkalmi/szezonális” használat; probiotikum különösen. foodsupplementseurope.org |
| Élethelyzet (terhesség, intenzív sport, fogyókúra) | Terhesség/koncepció; sportteljesítmény; testsúly | Folsav/folát, vas; fehérje/aminosav; rost | EU-ban a folát rendszeres szedése 50% a használóknál; sportnál fehérje/aminosav logikus, de szabályozási/nutritionális tanácsadás ajánlott. foodsupplementseurope.org |
Felhasználási arányok és „megmaradás” – gyakorlati csökkentési technikák
-
Kisebb kiszerelés/„starter pack” az alkalmi/szezonális kategóriákban (pl. probiotikum, cink).
-
Címke-érthetőség és dózis-útmutatás (EU-felmérés: 82% kifejezetten a dózis/gyakoriságot keresi a címkén). foodsupplementseurope.org
-
Időzített emlékeztetők (digitális naptár, „refill reminder”).
-
Vevő-út edukáció: Nébih szerint sokan a gyártói információra hagyatkoznak → független források, gyógyszerészi tanács erősítése. portal.nebih.gov.hu
12) Gyors összefoglaló, gyakorlati tanulságok
-
HU: a rendszeres, napi használat magas (85% a mintában), a multi–D–Mg–Ca–omega-3 „mag” kategóriák dominálnak; havi költés jellemző sávja 5–15 ezer Ft. A fő csatorna a gyógyszertár és a webshop. portal.nebih.gov.hu
-
EU: D-vitamin (46%), C (36%), Mg (33%) a top; sok alapterméket rendszeresen használnak (50–63%), fő motiváció egészségmegőrzés (52%) és immun (45%). foodsupplementseurope.org
-
USA: a használat nő az életkorral; a top hármas mindenhol multi–D–omega-3; a medián havi költés ~50 USD a szedők között. CDC+1
-
„Megmaradás” mérséklése: alkalmi/szezonális kategóriákban kisebb kiszerelés, jobb címke, emlékeztetők; a „mag” kategóriák jellemzően el is fogynak. foodsupplementseurope.org
-
Víz + kiegészítők: megfelelő hidratáció (EFSA AI) és tiszta ivóvíz (WHO/EPA keretrendszer) olyan „környezetet” teremt, amely a kiegészítők optimális hasznosulását is támogatja. European Food Safety Authority+2Egészségügyi Világszervezet+2
Mellékletek – kért táblázatok
A) Trigger → termékkategória (általános)
| Trigger | Ajánlott általános kategóriák (példa) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Általános egészség | Multivitamin/ásványi, D-vitamin | EU: „overall health” 52% fő ok. foodsupplementseurope.org |
| Immun (szezon) | C-vitamin, D-vitamin, cink, probiotikum | EU: „immun” 45%. Probiotikum inkább alkalmi/szezonális. foodsupplementseurope.org+1 |
| Energia/fáradtság | Magnézium, B-komplex, vas (hiány esetén) | „Energia” 29% EU-ok. A vas hiányhoz kötött. foodsupplementseurope.org |
| Csont/izület | Kalcium + D, kollagén (általános kategória) | Ca és D rendszeres használók aránya 50% körül. foodsupplementseurope.org |
| Szív-érrendszer | Omega-3/halolaj | EU-ban az omega-3 használók 63% rendszeres. foodsupplementseurope.org |
| Emésztés/bél | Rost, probiotikum/prebiotikum | Rost: 56% rendszeres; probiotikum: inkább alkalmi. foodsupplementseurope.org |
| Terhesség | Folát/folsav, vas | Folsav: 50% rendszeres a használók körében. foodsupplementseurope.org |
| Stressz/alvás | Magnézium, nyugtató hatású gyógynövények | (EU-szabályozás miatt egészségállítások korlátozottak.) foodsupplementseurope.org |
B) Korcsoportok – rövid összevetés
| Régió | 20–39 | 40–59 | 60+ |
|---|---|---|---|
| USA | Multi, C, D/omega-3 alacsonyabb arány; kevesebb párhuzamos termék | Use ↑; speciálisabb termékek (botanikumok) jelennek meg | Multi, D, omega-3, Ca, B12; sokan 4+ terméket használnak |
| EU | Címkén dózisfigyelés kevésbé gyakori | – | 65+: nagy arány „mindig/általában” ellenőrzi a dózist |
| HU | – | 40–59 felülreprezentált a Nébih-mintában | – (de a napi használat az egész mintára magas) |
C) „Megmaradás” kockázata (kategória-szintű logika)
| Kategória | EU-mintázat | „Megmaradás” kockázat |
|---|---|---|
| Multi, D, Mg, Ca, omega-3 | 50–63% rendszeres | Alacsonyabb (könnyebben elfogy) foodsupplementseurope.org |
| Probiotikum, vas (kúraszerű), cink (szezon) | Inkább alkalmi/seasonális | Magasabb (könnyebben félbemarad) foodsupplementseurope.org |
Összefoglalás
A legnagyobb mennyiségben vásárolt táplálékkiegészítők közé Magyarországon és az EU-ban elsősorban a vitaminok (különösen D- és C-vitamin), multivitaminok, ásványi anyagok és immunerősítő formulák tartoznak. Az amerikai piacon hasonló a helyzet, kiegészülve életmód-kiegészítőkkel (pl. fehérjepor) és speciális célú szerekkel. Egy átlagos magyar vásárló havonta 10–11 ezer forintot költ kiegészítőkre, míg az európai és amerikai átlagok nagyságrendileg havi néhány tíz dollárnak felelnek meg (USA: ~500 USD/év, EU: évi több száz euró/köp). A felhasználás jellemzően napi szintű és hosszútávú: a legtöbben végigszedik a megvett mennyiséget (a magyarok 85%-a naponta, rendszeresen fogyasztja a kiegészítőjét), ugyanakkor egyes termékeket – például a szezonálisan alkalmazott vitaminokat vagy az impulzív vásárlásokból származó készítményeket – időnként csak részben használnak fel. Az étrend-kiegészítők vásárlását elsősorban egészségügyi motivációk hajtják: a leggyakoribb indok a betegség megelőzése és a jó közérzet fenntartása. A vásárlókat ösztönzik továbbá a konkrét egészségügyi célok (immunerősítés, csontvédelem, energia-növelés, antioxidáns hatás stb.), valamint a szakemberek (orvos, gyógyszerész) ajánlása. A korosztályok eltérően reagálnak ezeken a trigger-eken: a fiatalok inkább élettani/izzasztó hatású és szépség-hatású kiegészítőket keresnek, a középkorúak család-egészségügyi szempontokat, az idősebbek pedig betegségmegelőző, orvosilag alátámasztott szerekre fókuszálnak.
-
HU: a rendszeres, napi használat magas (85% a mintában), a multi–D–Mg–Ca–omega-3 „mag” kategóriák dominálnak; havi költés jellemző sávja 5–15 ezer Ft. A fő csatorna a gyógyszertár és a webshop. portal.nebih.gov.hu
-
EU: D-vitamin (46%), C (36%), Mg (33%) a top; sok alapterméket rendszeresen használnak (50–63%), fő motiváció egészségmegőrzés (52%) és immun (45%). foodsupplementseurope.org
-
USA: a használat nő az életkorral; a top hármas mindenhol multi–D–omega-3; a medián havi költés ~50 USD a szedők között. CDC+1
-
„Megmaradás” mérséklése: alkalmi/szezonális kategóriákban kisebb kiszerelés, jobb címke, emlékeztetők; a „mag” kategóriák jellemzően el is fogynak. foodsupplementseurope.org
-
Víz + kiegészítők: megfelelő hidratáció (EFSA AI) és tiszta ivóvíz (WHO/EPA keretrendszer) olyan „környezetet” teremt, amely a kiegészítők optimális hasznosulását is támogatja. European Food Safety Authority+2Egészségügyi Világszervezet+2